Innovatív Foglalkoztatási Együttműködés a Zalaegerszegi és Lenti Járásokban

TOP-5.1.2-15-ZA1-2016-00001

Történelmi mélységben a munkanélküliség

A tavaly szeptember-novemberi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest kilencezerrel, 169 ezerre, a munkanélküliségi ráta egy év alatt 0,2 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent – jelentette szerdán a statisztikai hivatal. Ez az érték az Európai Unióban Hollandiával és Máltával holtversenyben a harmadik legkedvezőbb arányt jelenti.

A munkanélküliségi ráta Magyarországon 3,6 százalékra süllyedt a tavaly szeptember-novemberi háromhónapos időszakban. A munkanélküliségi ráta egy év alatt 0,2 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent, ami az előző háromhavi átlagnál is 0,1 százalékponttal alacsonyabb és megegyezik a nyár elején mért eddigi legalacsonyabb értékkel – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A KSH közölte: a munkanélküliség átlagos időtartama 14,6 hónap volt, a munkanélküliek 38,5 százalék-a legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított. November végén a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 5,5 százalékkal, 243,9 ezer főre csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A statisztikai hivatal kifejtette: a 15-24 évesek munkanélkülisége lényegében nem változott,  munkanélküliségi rátájuk 10,2 százalék volt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,2 százalékos volt, az 55-74 éveseké pedig 2,5 százalék. A változások mindkét esetben mintavételi hibahatáron belüliek voltak.

A 15-64 éves férfiak körében a munkanélküliek létszáma gyakorlatilag nem változott és a ráta is 3,5 százalékos maradt. A nőknél tízezerrel csökkent a munkanélküliség és 0,5 százalékponttal 3,9 százalékosra csökkent a munkanélküliség, ami alig nagyobb a második negyedévben mért 3,7 százalékos eddigi mélypontnál.

Kedvező arány

A Pénzügyminisztérium tájékoztatott arról: az Európai Unióban Hollandiával és Máltával holtversenyben a harmadik legkedvezőbb arányt jelenti a mostani adat. Kifejtették, a kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak is köszönhetően a rendszerváltás óta soha nem dolgoztak ilyen sokan az év ezen időszakában. A 2010-es kormányváltáshoz képest mintegy 785 ezerrel emelkedett a foglalkoztatottak száma, a növekedés döntően a hazai versenyszférában következett be, ahol 662 ezer fővel nőtt a létszám.

Azt írták: a hatéves bérmegállapodás, amely a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését, illetve ezzel párhuzamosan a munkaadói adóterhek érdemi mérséklését tartalmazza, hozzájárul ahhoz, hogy a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben is tovább emelkedhessen a foglalkoztatottak száma. A régiók között is folyamatosan csökkennek a különbségek, hiszen 2010 óta szinte valamennyi megyében a felére mérséklődött a munkanélküliségi ráta, ami a felzárkózás egyértelmű jele.

Jelentős munkaerő-tartalék

A közfoglalkoztatottak, az álláskeresők és az inaktívak munkaerőpiacra történő bevonására fokozott figyelmet fordíta tárca az elkövetkezendő időszakban, hiszen körükben még jelentős a munkaerő-tartalék. A keleti megyékben indított munkaerő-piaci program is hozzájárul ahhoz, hogy a közfoglalkoztatottak, inaktívak és álláskeresők közül egyre többen térjenek vissza az elsődleges munkaerőpiacra. A képzésük, átképzésük segítségével az elkövetkezendő időszakban egyre közelebb kerülhetünk a teljes foglalkoztatottsághoz.

Tovább nőhet a magyar GDP

Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője szerint a munkanélküliségi ráta ismét elérte a történelmien alacsony 3,6 százalékos értéket szeptember-novemberben. Az adat kissé alulmúlta az általuk várt 3,7 százalékot, ami egyben a Bloomberg féle elemzői konszenzus is volt. Hozzátette, az alacsony munkanélküliségi ráta továbbra is erős, feszített munkapiacot jelez. Az elkövetkező hónapokban vélhetően nem csökken tovább a munkanélküliségi ráta a szezonális hatásoknak és a gazdaság teljes foglalkoztatottsághoz közeli állapotának köszönhetően. A feszített munkapiac pedig a bérek emelkedésének folytatódását sugallja a minimálbér nyolc százalékos emelése mellett idén. Ez azt is jelenti, hogy a lakossági fogyasztás még egy ideig fontos támasza marad a magyar gazdasági növekedésnek. Becslésük szerint 2018-ban 4,6 százalékkal nőhet a magyar GDP, ami idén 3,6 százalékra lassulhat.

Erősebb dinamika

Horváth András, a Takarékbank elemzője kiemelte: a munkanélküliség ismét kissé csökkenő pályára állt, mivel az elsődleges munkaerőpiac még erősebb dinamikára kapcsolt. A közfoglalkoztatásból elkezdődött többek közt a papíron szakképzettséggel rendelkező személyek kizárása, viszont itt jelentős részben olyan munkakultúra nélküli emberekről van szó, akik még a jelen munkaerőpiaci környezetben sem feltétlen képesek elhelyezkedni, mivel a legalapvetőbb készségeik is hiányoznak a munkavállaláshoz. Így az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítésnek továbbra is kiemelten fontos szerepe kell legyen, hogy a munkaerőhiány mérséklődhessen, a foglalkoztatás pedig tovább bővülhessen. Ezt indokolja az is, hogy a foglalkoztatási rátában továbbra is érdemi növekedésre van lehetőség. Ezt a rátát megvizsgálva további 4-5 százalékos javulásra van tér az ideális munkavállalási korú népességben összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb EU-s tagállamokkal. Az aktív korú népesség létszáma alapján ez további 250-300 ezer új, betöltött munkahelyet jelent, ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság.

Jelentős tartalék

Ennek forrását az intézményi statisztikák is alátámasztják, a munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is csaknem ötszázezer fős munkaerőtartalékkal rendelkezik az inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve, bár a képzettségi problémák a fenti csoportok egy részénél igen jelentősek. A képzett munkavállalók hiánya ugyan tovább lassítja a bővülést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését. A szűkös munkaerő-kínálatból eredő további erőteljes reálbér növekedés pedig tovább ösztönzi a lakossági fogyasztást és a beruházásokat.

Forrás: hirado.hu